Semmelweis hírlevél - 2015-08

Semmelweis hírlevél - 2015-08

Engedje meg, hogy megosszuk Önnel a Semmelweis Egészségügyi Kft. legfrissebb híreit, információit!

A folyadékpótlás fontosságáról

A folyadékpótlás fontosságáról

Az emberi test 50-60%-a víz. Víz nélkül nincs anyagcsere, a víz szabályozza a testhőmérsékletet is. Szervezetünk nem képes a folyadék raktározására, a felesleges vizet a vese kiválasztja, tehát a folyadék folyamatos pótlása alapvető szükséglete szervezetünknek.

A folyadékvesztést befolyásolja a páratartalom, a külső hőmérséklet, a szél, a mozgás intenzitása és időtartama, valamint az edzettségi állapot is. A magas páratartalom gátolja a hőleadást, ugyanez igaz, ha a külső hőmérséklet meghaladja a 27 fokot. Vannak olyan sportágak, amely során a hőártalom intenzívebben jelentkezik, mint pl. a futás. A folyadék szervezetünkből vizelettel (1-1,5 1iter), a széklettel (0,2 liter), a verejtékkel és a kilélegzett levegővel (0,8 liter) távozik. Ebből könnyen kiszámíthatjuk, hogy a mi éghajlati körülményeink között egy átlagos fizikai munkát végző ember napi folyadékszükséglete 2–2,5 liter, amit természetesen jelentősen befolyásolhat az életkor, a testtömeg, a mozgás jellege és az időjárás is.

A folyadékpótlás fontosságáról

A napi folyadékbevitelt nem csak az ivással (1-1,5 liter), hanem ételeinkből (1 liter) is fedezzük. Közvetlen úton csapvízből, gyümölcsléből, ásványvízből, levesből jutunk folyadékhoz, közvetve pedig az ételekben kötött formában jelen lévő vízből (pl. viszonylag nagy mennyiségben található kötött víz a zöldségekben, gyümölcsökben). Egészségesnek tartják a reggeli éhgyomorra történő vízfogyasztást (0,5 liter), ugyanakkor nem javasolt közvetlen az étkezések előtt nagyobb mennyiséget inni, mert felhígulnak az emésztőnedvek, ami gázosodást, kései emésztést, teltségérzetet okozhat. Szintén nem javasolt a nyári melegben hideg italt fogyasztani, mert összehúzódnak a gyomor erek, lassítva ezzel a gyomorműködés hatékonyságát. Melegben, sportolás közben is kiemelt figyelmet fordítsunk a folyadékpótlásra! Intenzíven sportoló felnőtteknél óránként 1-2,5 liter verejték kiválasztása a jellemző, de extrém időjárási körülmények között még ennél is több lehet. Ha sportolás közben folyadékot veszünk magunkhoz, késleltetjük, lassítjuk a testhőmérséklet emelkedését, a szív- és érrendszer kifáradását.
A jól hidratált szervezet tovább képes alacsony szívfrekvencián dolgozni. Ha nem frissítünk, sokkal hamarabb bekövetkezik a túlhevülés.

Sportolás előtt 1-2 órával még érdemes 0,5 litert inni, illetve az is hasznos lehet, ha a verseny előtt 20-30 perccel még 1-2 dl folyadékot elfogyasztunk.
Sportolás közben 20 percenként javasolt a folyadékot pótolni. Inni még azelőtt kell, hogy a szomjúságérzet kialakult volna! Ha iváskor gyomorbántalmaink vannak, vagy émelygést észlelünk, már jó eséllyel dehidratáltak vagyunk. Ezt az elvet követi a Nemzetközi Atlétikai Szövetség is, amikor kiköti, hogy a maratonokon 5 km-enként kell frissítőállomást biztosítani, a frissítőállomások között pedig féltávon "mosószivacs" jár a versenyzőknek.
A megterhelő mozgás után célszerű az elveszített folyadék 1-1,5-szeresét visszapótolni. Ha megmérjük a testsúlyunkat edzés, verseny előtt és után, akkor az elvesztett súlymennyiség alapján a folyadékveszteség is nyilvánvaló lesz. Ha 1 kg-mal nyomunk kevesebbet, akkor nagyjából 1 liter folyadékot veszítettünk, tehát 1-1,5 litert kell visszapótolnunk. A fokozatosság itt is fontos! Először igyunk fél litert, aztán kisebb adagokban fogyasszuk el a maradékot is.

A folyadékvesztés növekedésével egyre súlyosabb testi tünetek jelentkezhetnek:

  • 2% - a teljesítmény csökken
  • 4% - az izommunka hatékonysága 20-30%-al romlik
  • 5% - hőkimerülés
  • 7% - hallucináció
  • 9% - keringés összeomlása, hőguta

Mi a különbség a hipotóniás és az izotóniás italok között?

Az izotóniás ital onnan kapta a nevét, hogy az emberi sejtekben és vérben lévő sótartalommal megegyező mennyiségű sótartalommal rendelkezik. Az ennél nagyobb ionkoncentrációjú oldatot hipertóniásnak nevezzük, melynek képviselői az üdítők, tej- és tejes italok. Annak az italnak, melynek az izotóniás italénál alacsonyabb az ionkoncentrációja, hipotóniás oldatnak nevezzük. Ide tartozik a víz.

Érdekességként álljon itt egy 1997-es holland tudományos vizsgálat eredménye:

Kerékpározás után, - mely során a vizsgált sportolók testtömegük 3%-át vesztették el az izzadás által - összehasonlították az ásványvíz, a kóla és egy izotóniás ital fogyasztása után mért elektrolit- és folyadékürítést a vizeletből. Azt találták, hogy az ásványvíz nem pótolta mennyiségileg a folyadék-, és elektrolitvesztést, mivel ásványvízből nem tudtak annyit inni a kerékpárosok, amennyit elvesztettek az izzadtsággal, így negatív elektrolitmérleg alakult ki. A kóla esetében azt találták, hogy a sportoló mennyiségileg sokkal többet ivott, mint amennyi folyadékot valójában elveszített, viszont mivel a kóla erőteljes vizelethajtó hatású koffeintartalmának köszönhetően, ezért jelentős folyadék- és elektrolitvesztés jött létre a vizeletürítésen keresztül, melynek következménye - úgymint az ásványvíz esetében - negatív elektrolit-egyensúly lett. Egyedül az izotóniás ital fogyasztása eredményezett pozitív elektrolit-egyensúlyt.

A Földet a Napból annyi energia éri el egy óra alatt, mint amennyit az emberiség egy egész év alatt felhasznál más energiahordozókból

A növények, az állatok és az emberek anyagcsere-folyamatai is felgyorsulnak, de ez csak egy abból a számtalan folyamatból, amely a napsütés hatására indul el.

A napsütés pozitív hatása

A napsütés pozitív hatásai

A Nap melegének hatására az erek kitágulnak, emiatt fokozódik a bőr vérellátása, gyorsabban gyógyulnak a sebek, felgyorsul a salakanyag-eltávolítás, javul a sejtek tápanyagellátása. Az olyan bőrbetegségeknél, mint a pikkelysömör vagy ekcéma, a nyári napsütés kifejezetten pozitív változásokat hozhat. Az ilyenkor termelődő D3-vitamin fokozza az immunrendszer működését, a kalcium felszívódását, segíti a sejtek differenciálódását. A napfény hatására fokozódik a szervezet szerotonin termelése, melynek alacsony szintjét a depresszióra, pánikbetegségre való hajlammal hozzák összefüggésbe. Mivel a fény hatására csökken a melatonin-szint, éberebbek, energikusabbak lehetünk, de a D3-vitamin bőrben történő kiadósabb termelődése is hozzájárul kedélyállapotunk napsütésben érezhető javulásához.

Mi is az az UV?

A Nap nem csak melegíti a bőrt, hanem háromféle sugárzásnak is kiteszi. A közhiedelemmel ellentétben az UV-C tartományú, direkt DNS-károsodást okozó fényt a földi légkör elnyeli, így felszínen csak mesterségesen lehet előidézni (Pl. hegesztőgépek, fénymásolók, UV lámpák használatával), ez utóbbit erős csíraölő hatása miatt műtők fertőtlenítésére is használják.

Mi is az az UV?

Csak az űrbe kilépő embereknél szükséges az UV-C elleni védelmet biztosítani.

Az UV-B tartományú fény ellen viszont bizonyos mértékben már védekeznünk kell: korábban azért tartották rákkeltőnek, mert ez okozza a bőr viszketését és lehámlását. Ez egyben egyfajta gyulladásos folyamattal is jár, ilyen közegben pedig könnyebben elszaporodhatnak a rákos sejtek. Ugyanakkor az UV-B fény hatására termelődik bőrünkön az immunrendszert erősítő D3-vitamin, amit ha nem mosunk le tusfürdőkkel és szappanokkal, hasznosítani is tudja szervezetünk. Azoknál, akik nem jutnak elegendő D3-vitaminhoz, tizenegyszeres a mellrák, kilencszeres a prosztata- és vastagbélrák kialakulásának valószínűsége.
A bőr legmélyebb tartományába az UV-A sugárzás ér le, ehhez köthetők a melanomás rákbetegségek, illetve a bőr korai elöregedése. (Az UV-A káros hatásairól következő cikkünkben olvashat bővebben, az oldal továbbgördítésével.)

Mennyire melegít fel minket a Nap?

Testünk külső szövete, a bőr nagyon sok hatásnak van kitéve, többek között a hőingadozásnak, nyáron az erős napfénynek. Mivel az emberi fehérjék 40 Celsius-fokon kicsapódnak, fontos, hogy vissza tudjuk hűteni szervezetünket erős napsugárzás esetén is. A bőr ugyan lokálisan akár 50 Celsius-fokra is felmelegedhet, de a belső maghőmérséklet és az izzadás okozta hőveszteség visszahűti a 37 Celsius-fok körüli normál állapotra. A verejték a vért és a bőr szöveteit is képes lehűteni, ami létfontosságú. A verejtékmirigyek nélkül született emberek élettartama jelentősen rövidebb.
Az ember által elviselhető maximális hőmérséklet felső határa több tényezőtől is függ. Hosszú távon a 45 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőmérsékletet nem vagyunk képesek tolerálni. 50 Celsius-fok felett az emlősök izomzata a hőmerevség miatt szilárddá válik, majd pusztuláshoz vezet.

Hogyan izzadnak az állatok?

Hogyan izzadnak az állatok?

Míg a verejtékmirigyek az egész emberi testet behálózzák, a kutyáknál és macskáknál csak a talpon találhatóak, ezért a nyári melegben - főként a testhőmérsékletüket meghaladó, 40-41 Celsius-fokban -, jóval gyakoribb a túlhevülés, a hőguta.
A ló ennél szerencsésebb, kiválóan képes izzadni, ugyanígy a szarvasmarha is, a kecske és a juh verejtékmirigyei csak szakaszosan működnek. A madarak tollazatuk miatt képtelenek izzadásra, így melegben árnyékba húzódnak, illetve fürdőkkel frissítik fel magukat. A tengerimalacok többszörösen elágazó verejtékmirigy-hálózattal rendelkeznek, melyek nem termelnek verejtéket, ezért ezek az állatok könnyen kapnak hőgutát. A növények viszont képesek "izzadni". A Carnegie Intézet Globális Ökológia tanszékének vizsgálata szerint a növények párologtatásuk során vizet vagy vízgőzt bocsátanak ki, így csökkentve a levelek hőmérsékletét.

(Forrás: National Geographic)

Új kutatási eredmények a melanoma kapcsán. Kiderült, hogy az UV-A sugárzás napozás után is károsítja a bőrt

A napégés veszélyei

A Yale egyetem kutatócsoportja igazolta, hogy az UV-A sugárzás jóval a napozás befejezése után is károsítja a bőrt, ezzel elősegíti a bőrrák kialakulását – magyarázza Dr. Wikonkál Norbert, a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika professzora.
Egy vizsgálattal molekuláris szinten is igazolták az UV-A ártalmas voltát illetve a szolárium és bőrdaganatok közti összefüggést.
A napsugárzás nagyobb részben UV-A, 5-10 %-a csupán az UV-B sugárzás. Eddig ez utóbbit tartották felelősnek a bőrdaganatok kialakulásáért, tudott volt, hogy az UV-B hatására módosul a sejt DNS-e, a mutáció bőr-tumorért lesz felelős.

A Science-ben megjelent kutatás újdonsága, hogy bizonyítja: az egyébként a bőrünket védő normál barnulásért felelős anyag, a melanin az UV-A hatására úgy alakul át, hogy károsító anyagcseretermékek jönnek létre, melyek rákot okozó folyamatokat indítanak el. Ráadásul ezek a sejt DNS-ét károsító folyamatok az UV-A sugárzás megszűnése után is folytatódnak – emeli ki a szakember. Vagyis amíg az UV-B sugárzás káros hatásai napozás után az árnyékban leállnak és elindul a szervezet gyógyulása, addig az UV-A-nál a káros hatás még órákig tart, a melanin árnyékban, akár sötétben is gyártja a bőrsejt DNS-ét károsító anyagcsere termékeket.
A napégés veszélyei
Mindez választ ad azokra a kérdésekre, melyekre eddig nem volt egyértelmű tudományos magyarázat a melanoma kialakulása illetve a szolárium használattal kapcsolatban – magyarázza Dr. Wikonkál Norbert. A kutatók megtalálták a hiányzó láncszemet, ami igazolta azt a gyakorlati tapasztalatot, miszerint a bőrrákosok között sok a szolárium használó. A napégés veszélyei
Az is kiderült, hogy a világos bőrűek azért vannak a legnagyobb veszélyben, mert az ő szervezetükben nem a szokványos melanin termelődik, hanem az un. phaeomelanin, ami a napsütés megszűnése után is tartó folyamatban még ártalmasabb módon bomlik le: reaktív oxigén gyökök alakulnak ki, melyek segítik a rák kialakulását.

A melanoma rák a bőr festéktermelő sejtjeinek kóros burjánzása. A melanociták termelik a melanint, azt az anyagot, ami normál esetben védi a bőrt: a barnulás folyamatáért felelős. A melanin úgy védi a hámsejt DNS-ét a napsugárzástól, mint egy napernyő, a sejtmag fölött tárolódik. A kóros folyamat a túlzott UV sugárzás hatására indulhat be.

Kiemelten fontos tehát, hogy a világos bőrűek még jobban figyeljenek napon, még jobban védjék bőrüket (napernyő, sapka, póló és fényvédő készítmények) és mindenképp kerüljék a szoláriumot – tanácsolja a szakember, aki maga is kutatott a Yale Egyetemen a publikációt jegyző laborban. Véleménye szerint az eredmény a gyógyszerkutatásban is okozhat áttörést, lehet kiindulópontja új bőrrák elleni készítmények fejlesztésének.

(Forrás: Semmelweis Egyetem)

A Semmelweis Egészségügyi Kft. készséggel várja az érdeklődő betegeket.

Semmelweis Kft. a 17. FINA Világbajnokságon – videók

A 17. FINA Világbajnokság orvosi biztosítását a Semmelweis Egészségügyi Kft. látta el. Tekintse meg az interjúkat az orvosi ellátást biztosító szakemberekkel!

Top
Ez a weboldal sütiket használ.
Az európai uniós jogszabályok értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy módosítsa adatvédelmi beállításait!
OKTovább olvasom