A téli időjárás okozta jeges, síkos járdákon megnő a töréses, zúzódásos sérülések száma. Az idősebbeknek fokozottan kell figyelniük a csontritkulás okozta extra veszélyek miatt.

A csontritkulás kezdetben semmilyen klinikai tünetet nem okoz. Első jele egy kisebb baleset utáni csonttörés lehet,  ami a téli időszakban sokkal gyakrabban fordul elő, így a csontritkulás (oszteoporózis) diagnózisával is ekkor szembesül először a betegek nagy része.

Azt gondolhatnánk, hogy a csont egy élettelen szerv, ám csontjaink folyamatos átalakuláson mennek keresztül, épülnek és bomlanak, állományuk közel 10%-a kicserélődik évente. Ideális esetben a felépülés és bomlás egyensúlyban van, ám ha a kettő közötti arány a csontvesztés irányába mozdul el, akkor csontritkulásról beszélhetünk. Az oszteoporózis a csontok anyagának kóros mértékű megkevesbedése úgy, hogy a maradék csontállomány szerkezete és eloszlása a testben szabályos marad. Az oszteoporotikus csontok meggyengülnek, ami miatt korábban még könnyen elviselt terhelések hatására is eltörhetnek.

A csont belső szerkezetének megváltozása (Forrás: MedicalNewsToday)

Ugyan a nők esetében négyszer-nyolcszor gyakrabban fordul elő a betegség, de a férfiakat is nagy számban éri utol. Ennek tekintetében nem meglepő, hogy a csontritkulás népbetegségnek mondható Magyarországon, ugyanis a lakosság közel 10%-a szenved oszteoporózisban.

Természetes folyamat, hogy mindenki szervezete több csontot bont le harmincöt éves korát követően, mint amennyit képez. A csontritkulás kockázata nagymértékben függ attól, hogy eddig az életkorig mekkora csonttömegre tesz szert az egyén, és milyen gyorsan kezdi el veszíteni a csonttömeget. Minél nagyobb volt a maximális csonttömeg, annál kevésbé valószínű, hogy az időskori csontvesztés eljut az oszteoporózis stádiumába.

A csontritkulás kivizsgálása

Mivel a csontállomány ritkulása tünet- és panaszmentesen kezdődik, sokáig észrevétlen marad, épp ezért olyan fontos az előzetes kivizsgálás. A vizsgálatnak alapvetően négy összetevője van:

• fizikális vizsgálat
• csontsűrűség-mérés
• csont szerkezetének röntgenvizsgálattal történő meghatározása
• laborvizsgálat.

Ezek alapján állítható fel a konkrét diagnózis. Ezen vizsgálatok és szűrések nélkül leggyakrabban csak egy törés után derül fény a betegségre.

A csontritkulás súlyosabb formái és a következményként kialakuló folyamatos csonttörések ugyanis rendkívül nagy veszélyt rejtenek magukban. A csípőtáji törés hatszorosára, míg az esetleges csigolyatörés nyolcszorosára növeli a halálozási kockázatot. 

Megelőzés és mérséklés

A harmincötödik életév után elvesztett csonttömeget már nem lehet visszaállítani, de sok tényező lassíthatja a folyamatot. A kálciumban gazdag étkezés nagyban segíti a csontritkulás megelőzését, a napi fogyasztási előírás 800-1000 milligram kalcium. A kalcium szervezetben való felszívódásához azonban D-vitaminra van szükség. A napfény hatására képződő vitamin feltétlenül szükséges a csontanyagcseréhez, ám ha hiány mutatkozik belőle, az csontritkuláshoz vezet. A fizikai aktivitás is elengedhetetlen az oszteoporózis rizikójának csökkentéséhez. Testmozgással megelőzhető, hogy a csontbontó foylamatok túlsúlyba kerüljenek.

Forrás: femina.hu; webbeteg.hu
Borítókép: medicalnewstoday.com