A téli szezonban sok az influenzás megbetegedés, azonban ennél is gyakrabban fordulnak elő a vírusos felsőlégúti megbetegedések. Míg az influenzajárvány elsősorban januárban és februárban fertőz, addig a közönséges nátha szövődményeként kialakuló melléküreggyulladás egy hosszabb, az októbertől májusig tartó időszak leggyakoribb kórképe. A betegség ellen gyakori szappanos kézmosással és a lakás rendszeres szellőztetésével védekezhetünk - írja a semmelweis.hu.

Az orrmelléküregek a homlok orr feletti részén, az orrnyereg két oldalán, illetve a szemek alatt helyezkednek el. Ezen levegővel telt üregek felelősek egyebek mellett a belélegzett levegő felmelegítéséért, párásításáért és a hangképzésért. Az orrmelléküregeket nyálkahártya béleli, mely hasonlóan az orrnyálkahártyához megduzzadhat. Amennyiben az orrmelléküregekben a gyulladás következtében felgyülemlő váladék a kivezető nyílás lezáródása miatt nem tud kiürülni az orr felé, kialakul a melléküreg gyulladás.

Dr. Tamás László, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója hangsúlyozta, hogy bár januárban és februárban az influenzaszerű megbetegedésekre irányul a legnagyobb figyelem, az őszi-téli hónapokban az orrmelléküreg-gyulladások jóval nagyobb arányban fordulnak elő a fül-orr-gégészeti ambulanciákon és a háziorvosoknál. Dr. Tamás László elmondta, a klinikára minden 3-4. beteg ilyen jellegű kórképekkel érkezik. A betegség cseppfertőzéssel terjed, a magas esetszámot pedig főként az okozza, hogy a felnőttek és a gyerekek vírusos náthával, influenzával fertőzötten, legyengült immunrendszerrel térnek vissza a közösségbe, így egy bakteriális felülfertőződés hatására a pár napos egyszerű nátha könnyedén arc- és homloküreg-gyulladássá fajulhat – figyelmeztetett.

A betegség orrfolyással, orrdugulással, tüsszögéssel kezdődik, ami a melléküregek elzáródása miatt feszülő fejfájással, az érintett üreg nyomásra, kopogtatásra fokozódó fájdalmával folytatódik, de esetenként láz is jelentkezhet. A fájdalom kisugárzik néha a felső fogak és a fülek felé is és a fej előre hajtásakor intenzívebbé válhat – magyarázta a klinikaigazgató. Látványos különbség ugyanakkor, hogy míg közönséges nátha esetén a váladék hígabb állagú és átlátszó, addig az arc- és homloküreg-gyulladást általában féloldali, csak az egyik orrfelet érintő, nagy mennyiségű, sűrű, zöldes vagy sárgás árnyalatú váladékozás jelzi. Az orrfújás ilyenkor sokkal nehezebb és úgy tűnhet, nem sikerül teljesen „kiüríteni” az orrjáratokat.

Fotó: Kovács Attila - Semmewleis Egyetem

Dr. Tamás László hangsúlyozta, hogy az arc- és homloküreg-gyulladások kialakulásához a kórokozók mellett az anatómiai sajátosságok is jelentősen hozzájárulnak. A felnőtteknél ilyen például az orrsövényferdülés vagy az orrpolip, melyek szűkítik a melléküregek nyílását, így azok nem tudnak megfelelően szellőzni, a felgyülemlő váladék ezért nem tud kiürülni. Gyerekeknél a megduzzadt orrmandula és a rossz orrfújási technika hajlamosít melléküreg gyulladásra, azonban kisgyermekkorban homloküreg gyulladásról még nem beszélünk, mivel a homloküreg csak később fejlődik ki. A Magyarországon népbetegségnek számító allergiás nátha bármely életkorban hajlamosít orrmelléküreg gyulladásra.

A kezelés során a nyálkahártya-duzzanat csökkentése, a szellőzés biztosítása, a váladék termelődésének csökkentése, illetve a bakteriális fertőzés megszüntetése a cél. Akut vírusos arcüreggyulladás esetén az orrspray-k képezik a terápia alapját. Akut bakteriális arcüreggyulladás során általában antibiotikus terápia alkalmazandó, melynek célja a bakteriális fertőzés megszüntetése, a betegség időtartamának megrövidítése és a szövődmények megelőzése. Emiatt nagyon fontos, hogy a szakorvos által előírt időtartamig és mennyiségben szedjük a gyógyszert. Az enyhe/középsúlyos esetekben a bakteriális arcüreggyulladás antibiotikum nélkül is gyógyul, a terápiát pedig ki lehet egészíteni inhalálással és infralámpa használatával – mondta Dr. Tamás László, hozzátéve, hogy előbbi hatására megnyílnak a melléküregek, míg utóbbi csökkenti a gyulladást. A betegséget gyakori szappanos kézmosással és a lakás rendszeres szellőztetésével lehet megelőzni, de a legfontosabb óvintézkedés, amit tehetünk, hogy félig gyógyultan, illetve félig betegen nem megyünk közösségbe és a gyermekeket sem visszük lázasan, náthásan a többi gyermek közé.

A teljes cikkért kattintson: semmelweis.hu

Szerző: Haszon-Nagy Zsófia - Semmelweis Egyetem
Borítókép: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem