Csalánkiütés, pikkelysömör, ekcéma, akne, rosacea, herpesz: bőrbetegségek, melyek tünetei súlyosbodhatnak, ha valamilyen külső környezeti tényező miatt kibillenünk lelki egyensúlyunkból - olvasható a semmelweis.hu-n.

A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója, Dr. Sárdy Miklós elmondta, hogy

a tartós stressz, a szorongás, a levertség, a pánik vagy a depresszió gyengítik az immunrendszert,

ezért fogékonyabbá válunk a bőrproblémák kialakulására is. A páciens többnyire úgy kerül pszichológushoz, pszichiáterhez, hogy a hagyományos bőrgyógyászati kezelések nem bizonyulnak kellően hatékonynak – fűzte hozzá Dr. Hoyer Mária, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszékének főiskolai docense.

A stressz nemcsak lelki, hanem fizikai panaszokat is előidézhet, az általa kiváltott tünetek pedig a gyomorpanaszok, szorító mellkas vagy a magas vérnyomás mellett a bőrön is jelentkezhetnek – nyilatkozta Dr. Sárdy Miklós. Magyarázatként hozzátette: stressz hatására aktiválódik a szervezet hormon- és idegrendszere, amely túlzott mértékű és tartós, krónikus stresszhatás esetén kóros irányba tereli az immunrendszer működését.

Dr. Sárdy Miklós

A pszichoszomatikus szemléletmód meghonosodása az orvoslásban már hosszú évtizedek óta megtörtént, ám arra, hogy a pszichés faktorok a különféle bőrön jelentkező kórképek hátterében is állhatnak, csak az elmúlt 10-20 évben fordítanak komolyabb figyelmet az orvosok – magyarázta a klinikaigazgató. Elmondása szerint a legtöbb bőrbetegség, például a csalánkiütés, az ekcéma, a pikkelysömör, de ide sorolható a herpesz is, a tudomány mai állása szerint nem pszichoszomatikus gyökerűek, de stresszes élethelyzeteket követően súlyosbodhatnak a panaszok. Dr. Sárdy Miklós nem egyszer találkozott már olyan esettel, hogy egy teljesen szomatikus eredetű autoimmun bőrbetegség a páciens hosszas, problémás válása után hirtelen minimális aktivitásúvá vált. Ám az sem ritka, hogy egy korábban lappangó bőrbetegség csak felnőtt korban, stresszes időszakban lángol fel, többek között a felnőttkori akne is sokszor összefüggésbe hozható a páciens mentális állapotával, a fokozott szorongás ugyanis elősegíti a kialakulását.

Dr. Hoyer Mária elmondta, a betegek többnyire úgy kerülnek pszichológushoz, pszichiáterhez, hogy a hagyományos bőrgyógyászati kezelések nem bizonyulnak kellően hatékonynak, a bőr állapota nem javul vagy stagnál. Ilyenkor egy alaposabb orvosi kikérdezés során felmerülhet a lelki okok jelenléte is. Az úgynevezett pszichodermatológia létjogosultságát több kutatás is igazolja. Bizonyos bőrbetegségeknél számottevő javulás mutatkozott, ha a beteg lelki támogatást is kapott a hagyományos biomedicina mellett – hívta fel a figyelmet a főiskolai docens.

Dr. Hoyer Mária a módszerválasztás kapcsán elmondta, a terápia hossza, iránya és a kitűzhető cél függ a betegségtől, a páciens pszichés hátterétől. A testi tünetek csökkentéséhez általában hosszabb, feltáró jellegű folyamat vezet, de előfordulhat, hogy elegendő egy-egy rövid találkozás a lelki nehézségek, és ezzel együtt az életminőség javulásához, a jobb betegségmegéléshez. Azokban az esetekben pedig, ahol a pszichés sérülékenység egyértelműen feltárható, már pszichoterápiás beavatkozás is indokolt lehet.

A cikk folytatása: semmelweis.hu

Forrás: semmelweis.hu  

Borítókép: brightenyourmood.com