Évről évre nő az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF), magyarul ismeretlen eredetű tüdőfibrózisos esetek száma Magyarországon - írja a semmelweis.hu.

A betegség döntően a 60- 65 éves kor feletti korosztályt érinti, ám a következő tíz évben várható, hogy fiatalabb életkorokban is megnő az előfordulási gyakoriság. A gyógymód jelenleg nem ismert, ám az érintettek életminősége szempontjából igen nagy jelentőséggel bír a korai felismerés és a megfelelő kezelés - mondta Dr. Müller Veronika a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója.

A klinikaigazgató hozzátette, hogy a tüdőbetegségek kialakulását a különböző károsító hatások (pl. légszennyezés, fertőzések) mennyisége és a szerv regenerációs képességének aránya határozza meg. Az ismeretlen tüdőfibrózis esetében pedig az egyik legfontosabb befolyásoló tényező a nem megfelelő regenerációs képesség. 

A betegség jelenleg a 60 - 65 éves kor feletti korosztályt érinti elsődlegesen. Az új nemzetközi irányelv szerint azonban, főleg a családi érintettség esetén, illetve minden olyan állapotban, ahol csökkent a regenerációs képesség, számolhatunk az IPF korai, 40-60 évesekben történő megjelenésével. Az anyai dohányzás a magzati tüdőfejlődésre rendkívül káros hatású, emellett a magzati tüdő fejlődése a terhesség utolsó fázisában rendkívül dinamikus, így a korszülötteknél számos tüdőfunkció fejlődése elmarad. Az idő előtt világra jött csecsemők fiatal felnőttkorban ugyan teljesen egészségesek, de a nem megfelelő fejlettségű tüdőből kisebb az „elvesztehető” funkció, vagyis sokkal sérülékenyebb lesz a későbbiekben.

Fotó: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem

Az idiopátiás tüdőfibrózisra (IPF), magyarul ismeretlen eredetű tüdőbetegségre többnyire általános tünetek utalnak, ilyen például terhelhetőség csökkenése: cipekedés, lépcsőzés, fárasztóvá válik, hamar kifullad az illető. Sok esetben kíséri száraz köhögés, fáradtság, rossz közérzet, étvágytalanság, továbbá krónikus tüdőbetegséget jelez az ujjak végének kiszélesedése (óraüveg köröm) is – hívja fel a figyelmet Dr. Müller Veronika.

A klinikaigazgató szerint kulcsfontosságú, hogy már kisebb panaszokkal is mielőbb keressük fel a háziorvost, aki szükség esetén tüdőgyógyászhoz küld majd minket. A betegség gyakran véletlenül derül ki egy tüdővizsgálatnál, pl. fonendoszkóppal hallható a tépőzárhoz, illetve hó ropogásához hasonló hang, a tüdő feletti ún. fibrotikus pattogás. A légzésfunkciós vizsgálatok mellett előrehaladott folyamat mellkasi röntgennel is észlelhető, de korai stádiumokban csak a nagy felbontású CT-vel igazolható a kórkép.

Megelőzésről az orvostudomány jelenlegi tudása szerint nem beszélhetünk – mondja Dr. Müller Veronika. Bárkit érinthet a betegség, így a legfontosabb a szennyező anyagok (fapor, fémpor, kemikáliák, dohányfüst, penészgomák, madártoll) belégzésének kerülése. Krónikus, jelenleg gyógyíthatatlan betegségről van szó, időben megkezdett gyógyszeres kezeléssel azonban jelentősen lassítható a folyamat, és javítható a beteg életkilátása. Mivel vezértünet a teljesítőképesség csökkenése, a betegek gyakran felhagynak a fizikai aktivitással – emeli ki az egyetemi tanár, aki szerint ezzel szemben az lenne a fontos, hogy semmiképp ne hagyjuk abba a mozgást akkor sem, ha lassabbak vagyunk, és többször kell megállni pihenni: az egészséges életmód ugyanis számottevően javítja a páciens állapotát, életminőségét.

A cikk folytatása elérhető a semmelweis.hu-n.

Szerző: Haszon-Nagy Zsófia - Semmelweis Egyetem 

Borítókép: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem