Sokszor nem tipikusak az infarktus tünetei az idősebbeknél és a nőknél, épp ezért nem is gyanakodnak infarktusra. Mivel nem jelentkezik erős mellkasi fájdalom, későn is kerülnek kórházba - figyelmeztet Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója.

Sokszor egyáltalán nem jelentkezik a mellkasban fájdalom, nincs légszomj, izzadás, a legtöbbször általános rosszullétet és fáradtságot érez az idős korú vagy női beteg, ezért nem gyanakszik infarktusra. Bízik abban, hogy hamarosan jobban lesz, ezért nem hívja ki a mentőt, vagy csak későn.

Pedig a késlekedés végzetes lehet: a szívinfarktus halálozás óránként 15 százalékkal nő, ha a beteg késve kerül orvoshoz. Dr. Merkely Béla szerint tragikus, hogy leggyakrabban csak 3,5 óra elteltével kerülnek orvoshoz a betegek, de az átlag még rosszabb: 4,5 óra. Ezért azt tanácsolja, ha nem szűnik a rosszullét, fél órán belül mindenképpen ki kell hívni mentőt. Felhívta a figyelmet arra, az infarktus kockázata különösen magas azoknál, akiknek magas a koleszterinszintjük, a vérnyomásuk, dohányoznak, cukorbetegek, mozgásszegény életmódot folytatnak vagy a családban előfordult már infarktus. A kockázat a menopauza után is megnő.

Dr. Merkely Béla a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója

Dr. Merkely Béla szerint az EKG atípusos panaszok esetében is kimutatja az infarktust. Nagyon ritkán azonban előfordul, hogy ebből sem derül ki, ilyenkor 4 órás kórházi megfigyelés után a vérvizsgálat segít. Úgynevezett biomarkert (troponint) vizsgálnak, ami egyértelműen kimutatja az infarktust. Az infarktusnak ugyanis két formája van – magyarázza Merkely professzor: a szívizomzat teljes vagy részleges vastagságában lehet oxigénhiányos állapotban, ez utóbbi esetében az EKG képe kevésbé egyértelmű. Sajnos az ilyen részleges elzáródásos infarktus nem kevésbé kockázatos: amellett, hogy nehezebb diagnosztizálni, az egy éven belüli halálozás aránya is magasabb.

Az infarktus megelőzésében fontos szerepet játszik a megelőzés, a szűrés. Az állapotfelmérés után terheléses EKG-t , szívultrahangot, vérvizsgálatot végeznek náluk, amennyiben pedig rizikót találnak az orvosok, az újgenerációs szív CT-vel vizsgálják meg a betegeket.

Az összes magyar halálozás feléért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. Magyarországon 25 ezer ember kap szívinfarktust évente, ez háromszorosa az EU átlagának. Az ellátás hatékonysága szempontjából azonban Európa első harmadába tartozik hazánk. A lakosság szűrésével a magasabb kockázatú betegek megfelelő orvosi kezelése hamarabb megkezdődhet.

Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem