Femtolézer és lézercsipesz - Fizikai Nobel-díjas technológiák a Semmelweis Egyetemen

Femtolézer és lézercsipesz - Fizikai Nobel-díjas technológiák a Semmelweis Egyetemen

A lézertechnológia kiemelkedő szerepet játszik az orvostudomány fejlődésében. A technológiához kapcsolódó eljárások nem ismeretlenek a Semmelweis Egyetem klinikáin sem. A lézer egyik felhasználási módjával a Szemészeti Klinikán találkozhatunk, ahol immáron tizedik éve végeznek műtéteket a femtolézer segítségével. A technológia másik fajtáját pedig az egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetében alkalmazzák a legkülönfélébb kutatások során - írja a semmelweis.hu.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt klinikaigazgató tíz éve, a világon elsőként végzett szürkehályogműtétet a rendkívül pontos vágásokat lehetővé tévő femtolézerrel. Elmondta, hogy az Amerikai Szemészeti Akadémia New Orleans-i konferenciáján találkozott Juhász Tibor professzorral, aki felajánlotta neki az általuk kifejlesztett femtolézer készülék első prototípusának kipróbálását. Először a szürkehályog-műtét első lépéséhez, az ún. kapszulorexis (kerek alakú metszés a szemlencse elülső tokján) kialakításához használták a femtolézert, már az első alkalommal sikerrel.

A további fejlesztések eredményeként ma már a számítógép által vezérelt femtolézer a hályogműtét első három lépését (a műtét előkészítő szakaszához tartozó, említett kapszulorexist, a lencse szükséges darabolását és a szaruhártyaseb elkészítését) teszi automatizálttá és biztonságosabbá, kiküszöbölve a beteg véletlen szemmozgásából adódó problémákat, nagyban segítve ezzel a sebész munkáját – ismertette Dr. Nagy Zoltán Zsolt.

Forrás: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem

Bár a lézerek felhasználásában mindig is úttörő volt a szemészet, a korábbi technológiákat a szürkehályog-műtétekben nem tudták alkalmazni, ugyanis ezek során különösen finom, egy mikrométeren (a milliméter ezredrésze) belüli metszéseket kell ejteni. A femtolézert ugyanakkor nagyon jól lehet fókuszálni, egy mikron mélységben tud metszést kialakítani, illetve köralakú üregeket képezni a szaruhártya felületében, és ha egymás mellé tesszük ezeket a lézerimpulzusokat, akkor egy vágási felszín keletkezik – részletezte a klinikaigazgató, hozzátéve, hogy a lézer 20-30-szor pontosabb vágást tud ejteni, mint az emberi kéz.

Forrás: Szemészeti Klinika

Egy lézeres szemműtétnek rengeteg előnye van: az ember szabadabbnak érzi magát, nem kell magával cipelnie a szemüvegtokot, a tisztító folyadékokat, stb. Sok éves szemüvegviselés vagy kontaktlencse-használat után felszabadító érzés, amikor messziről is el tudjuk olvasni a feliratokat, nem kell hunyorogni a moziban, vagy erőltetni a szemünket, amikor közelre nézünk, és az sem kizárt, hogy a 100 százaléknál is jobban látunk majd a műtétet követően.

A Semmelweis Egyetem első lézercsipeszét Dr. Kellermayer Miklós készítette és hozta magával Pécsről tíz ével ezelőtt. Az eszköz lényege, hogy akár egyetlen molekula megfogható vele és ezáltal önállóan vizsgálható a mechanikája; megmérhető a rugalmassága, vagy éppen az, hogy a molekulák közötti kölcsönhatásokban milyen erők léphetnek fel. Az idei fizikai Nobel-díjas Arthur Ashkin 1970-ben közölte az első cikket magáról a jelenségről, vagyis, hogy mikroszkópikus részecskéket meg lehet ragadni, „csapdázni” a fókuszált lézerfénnyel, ami hatalmas szenzációnak számított – ismertette Dr. Kellermayer Miklós.

A Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetben leginkább titint (egyetlen fehérjemolekula, amit az elsők között sikerült kigombolyítani, majd megvizsgálni annak rugalmasságát), illetve DNS-el kapcsolatos jelenségeket vizsgálnak. A bakteriofágok (baktériumokat fertőző vírusok) jelentős része kettős szálú DNS-t tartalmaz, amely kis tokban (kapszidburokban) található. Amikor fertőz a bakteriofág, akkor kilökődik ez a DNS. Ha megismerjük, hogy miként történik ez a kilökődés, vagyis miként fertőz a vírus, vélhetően azt is megértjük, hogy lehetne megállítani ezt a folyamatot, megakadályozni a vírusfertőzést – magyarázza Dr. Kellermayer Miklós.

Forrás: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem

A másik fő irány a titin vizsgálata, amelynek feladata van a szívizom ritmikus összehúzódásában is. A közelmúltban vált ismertté, hogy a titin mutációinak szerepe lehet a szívelégtelenséghez vezető kardiomiopátiában is, így az elsődleges cél most ennek a kapcsolatnak a vizsgálata és megértése.

Ez az a két lézertechnológiai vívmány, amelyet fizikai Nobel-díjjal jutalmaztak az idén. A három díjazott Arthur Ashkin, Gérard Mourou és Donna Strickland december 10-én vehették át az elismerést.

A teljes cikkért és a képgalériáért kattintson: semmelweis.hu


Forrás: semmelweis.hu
Szerző: Dobozi Pálma 
Borítókép: Szemészeti Klinika - Semmelweis Egyetem

Egyedülálló beavatkozás az Ortopédiai Klinikán

Először végeztek csonton belüli eszközzel, a PRECICE mágneses végtaghosszabbító készülékkel műtétet a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján.

Semmelweis Kft. a 17. FINA Világbajnokságon – videók

A 17. FINA Világbajnokság orvosi biztosítását a Semmelweis Egészségügyi Kft. látta el. Tekintse meg az interjúkat az orvosi ellátást biztosító szakemberekkel!

Top
Ez a weboldal sütiket használ.
Az európai uniós jogszabályok értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy módosítsa adatvédelmi beállításait!
OKTovább olvasom