Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az elhízottak magyarországi aránya a világon a negyedik legmagasabb.

A világrangsort az Egyesült Államok vezeti Mexikó és Új-Zéland előtt, míg felnőtt magyar lakosság körében 28-31% a túlsúlyosság mértéke. Az előrejelzések szerint az ún. „civilizált” országokban az elhízás előfordulása az elkövetkező évtizedben várhatóan tovább nő, az USA-ban különböző tanulmányok 42-51% közé jósolják a várható értékét.

A felsorolt tények ismeretében nem meglepő a WHO állásfoglalása, mely szerint a XXI. század járványa a kóros elhízás.

A túlsúlyos embereknél az életminőséget érintő mindennapos problémák mellett lényegesen gyakrabban fordulnak elő a szív- és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke), a 2-es típusú cukorbetegség, számos daganatos betegség és ízületi kórkép, de okozhat a túlsúly áttételesen alvási apnoét és légzésproblémákat, epekövességet és depressziót is.

A „laikus” közvélemény az elhízást egyszerűen a túltáplálás következményének tartja, sőt, hajlamos a fokozott táplálékfelvételt akaratgyengeségnek tulajdonítani. Ez alapjaiban valóban igaz: ha valaki többet táplálkozik, mint amit szervezete felhasznál, a feleslegesen bevitt energiát a szervezet „zsír” formájában tárolja. Már napi 100 kalória feleslegesen bevitt tápanyag évi 5 kilogramm súlynövekedést jelenthet.

A túlsúly azonban nem egyszerűen a túlzott táplálkozás hatásának következménye. Számos faktorról bizonyították már be, hogy komoly hatással van az elhízásra.

Az elhízás első vonalbeli kezelése a kalóriabevitel restrikciója (diéta), illetve esetleg ezzel kombináltan a fokozott energiafelhasználás (rendszeres testmozgás) azonban csak az esetek 5%-ában hoz tartós eredményt.

Habár a molekuláris biológiai alapkutatások ígéretesek és a gyógyszeripari cégek jelentős összeget áldoznak a gyógyszeres terápia kifejlesztésére,

a testsúly tartós csökkentésére egyelőre csak a „bariátriai” sebészet az egyedüli tartósan hatásos beavatkozás.

A „sleeve” csőgyomorképzés az utóbbi időben mind gyakoribb súlycsökkentő beavatkozás. Lényege, hogy a műtét után a gyomor az eredeti térfogatának töredéke lesz, és a megmaradó gyomor alakja olyanná válik, mint egy cső.

A „bypass” műtét során is csökken a gyomor térfogata, de ennek lényege az áthidalás: a megevett étel egy része egyenesen a vékonybélbe jut, ezáltal a felszívódás útja térben-időben rövidebb, tehát kevesebb táplálékkalória hasznosulhat.

A bariátriai műtétek a hasüreg megnyitása nélkül, ún. laparoszkópos endoszkópos beavatkozással („kulcslyuk sebészet”) történnek. A beavatkozáshoz szükséges kamera és eszközök maximum 1 cm-es bőrmetszéseken keresztül kerülnek bevezetésre a műtéti területre. A kis behatolások a jobb esztétikai eredmények mellett biztosítják, hogy az operált betegek műtét utáni fájdalma minimális, sebgyógyulása igen gyors.

Kulcslyuk sebészetnél használt műtéti eszközök (forrás: en.wikipedia.org)

A műtéti típusoktól függően a beavatkozások után a betegek a súlyfeleslegük akár 70-90%-t leadják. Ezzel párhuzamosan a társult betegségek tünetei is javulást mutatnak, sőt az ilyen mértékű testsúlyvesztés általában a cukorbetegség fokozatos és teljes megszűnésével jár. Mivel hosszabb távon szinte csak a bariátriai műtétektől várható a diabétesz remissziója, így a bariátriai műtét kifizetődő megoldás, szemben a cukorbetegség mikro- és makrovaszkuláris szövődményeinek hosszútávó kezelésével.

A Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján a közelmúltban elindult bariátriai sebészetünk keretein belül sikeresen végeztünk már sleeve és bypass műtéteket is. Legutóbbi betegeink két nappal a műtétet követően szövődménymentesen távoztak, a beavatkozások óta eltelt hetek alatt is jelentős fogyás figyelhető meg náluk.

Bariátriai szolgáltatásunkért kattintson ide, vagy érdeklődjön a +36 1 550 7007-es telefonszámon!