Az alacsony hőmérséklet a szívproblémákkal küzdő páciensek számára különösen veszélyes, ugyanis a beteg szív számára a hideghez való alkalmazkodás nagyfokú megterhelést jelent. Sajnos ebben az időszakban megnövekszik a hirtelen szívhalál esélye, illetve megnő a szívinfarktusok száma is.

Miért jelent veszélyt a hideg idő a szívbetegekre nézve?

Kutatások kiderítették, valamint orvosi tapasztalatok is igazolják, hogy a hideg hónapokban növekszik a szívinfarktusok száma, illetve a hirtelen szívhalál esélye. Mivel az alacsony hőmérséklet miatt beszűkülnek az ereink – köztük a szív artériái is –, ennek következtében csökken a szívizmok vérellátása. Hidegben összehúzódnak az erek a bőrben és a testfelszín közelében is, így a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy a vért mozgásban tartsa. Ha valakinek beteg a szíve, ez már megterhelő lehet számára.

A következmény sajnos, a görcskészség növekedése miatti szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris), a trombózishajlam fokozódása, a hirtelen szívhalál, valamint a szívizomelhalással járó súlyos, életveszélyes állapot, a szívinfarktus kialakulása.

Mire érdemes télen fokozottan odafigyelniük a szívbetegeknek?

Annak érdekében, hogy védjük a szívünk egészségét, érdemes néhány alapszabályt betartanunk:

• Akinek beteg a szíve, hosszabb ideig ne tartózkodjon a hidegben. Főleg az idős embereknél kell erre odafigyelni, akik esetleg már nem észlelik a testhőmérsékletük csökkenését. Ilyenkor ugyanis reflexes úton szűkülnek az erek, amely anginás mellkasi fájdalmat provokálhat, esetleg szívinfarktus lehet a következménye.

• A szívbetegek hidegben ne végezzenek megterhelő fizikai aktivitást. Kerülni kell a megerőltető sportokat, de bízzuk másra a hólapátolást is.

• Ha a szabadban szeretnénk mozogni, inkább a könnyedebb mozgásformákat válasszuk, amely nem emeli meg a pulzusunkat. Megfelelő lehet egy könnyű séta, a lassú kocogás, vagy egy kellemes kirándulás.

A szívroham legjellemzőbb tünete, a mellkasi fájdalom, a szorító érzés, vagy nyomás a szegycsont mögött, mely átterjed a hát, a nyak, a karok, az állkapocs, a váll, főként a bal kar területére. A fájdalom mellett teltségérzet is jelentkezhet. Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham másik általános jele, ezen kívül légszomj, nagyfokú fáradtság, szorongás, gyors és szabálytalan pulzus, valamint az emésztési zavarokhoz hasonló tünetek fordulhatnak elő.

Mit tehetünk a szívinfarktus megelőzéséért? 

A legfontosabb, hogy időben felismerjük a figyelmeztető jeleket, és azonnal orvoshoz forduljunk. A kardiológiai vizsgálat során nyugalmi, illetve terheléses EKG-vizsgálattal, Holter-vizsgálattal (24 órás EKG), illetve szívultrahanggal figyelik szívünk állapotát, és monitorozzák a lehetséges elváltozásokat. A megfelelő diagnózis alapján állítja fel a kardiológus azt a terápiát, amellyel megelőzhetők a súlyos szív- és érrendszeri katasztrófák, illetve jelentősen javítható szívünk állapota.

Forrás: webbeteg.hu