Tíz év alatt legalább másfélszeresére emelkedett az UV-sugárzás okozta melanomás esetek száma, évente átlagosan 2300 új beteget regisztrálnak Magyarországon - írja a semmelweis.hu.

Ugrásszerűen megnőtt a bőr daganatos elváltozásainak gyakorisága az elmúlt egy évtizedben, ezen belül a legsúlyosabb, a melanoma előfordulása emelkedik meredeken, csaknem a másfélszeresére. Jelentős növekedés mutatkozik a többi bőrrák – pl. basalioma, laphámrák – esetében is, melyek a melanománál lényegesen gyakoribbak, ám kevésbé veszélyesek. Ha idejében felismerik ezeket, nem járnak komoly következményekkel, de ha későn megy orvoshoz a páciens, a laphámrák akár áttétet is képezhet – figyelmeztet Dr. Kuroli Enikő.

A Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika patológus és bőrgyógyász szakorvosa hozzátette, a drámai emelkedés az utóbbi években az ózonréteg elvékonyodása következtében megnövekedett káros UV-sugárzás és a szoláriumhasználat számlájára írható. Tíz perc szoláriumozás UV dózisa megegyezik egy egész napi, fényvédelem nélküli, nyári Balaton-parti napozással. A fénycsövek által kibocsátott sugarak hatására genetikai módosulás történik a DNS-ben, így a melanint termelő sejtek kontrollálatlanul osztódni kezdenek. Kiemelte: ezen környezeti hatások az utóbbi években megháromszorozták a melanoma előfordulását a 20-30 éves nők körében.

A rosszindulatú bőrdaganatok leginkább az atípusos (szabálytalan) anyajegyek minél korábbi kiszűrésével előzhetők meg, mely két pillérre, a rendszeres önvizsgálatra és a teljes bőrfelszín évenkénti szakszerű átvizsgálására épül. Az önvizsgálat módszere a legegyszerűbben az úgynevezett ABCD-szabállyal írható le. Az angol betűszó az anyajegy tulajdonságait jelöli; az A az aszimmetriát, a B (border) a szegély tulajdonságait taglalja, a C (colour) a színére utal, a D (diameter) pedig az átmérőt jelenti. Gyanús az az anyajegy, mely alakját tekintve aszimmetrikussá válik, ha körvonala elmosódó és nem éles, illetve a megváltozott szín és a megnövekedett méret is vészjósló – fejtette ki a szakorvos. Tehát, amennyiben új anyajegy jelenik meg a testünkön, vagy egy régebbinek megváltozik a mérete, színe, alakja, viszket, esetleg vérzik, mielőbb bőrgyógyászhoz kell fordulni.

Fotó: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem

Dr. Kuroli Enikő hangsúlyozta, az éves anyajegyszűrés részletes kórelőzmény-felvétellel kezdődik, majd a fehérneműre vetkőzött páciens teljes bőrfelszínének és hajas fejbőrének átvizsgálása következik, szabad szemmel illetve egy speciális nagyítóval, úgynevezett dermatoszkóppal. Melanoma gyanú esetén pár perces sebészeti beavatkozással eltávolítják a problémás elváltozást, míg basiloma vagy laphámrák esetében az anatómiai lokalizációtól függ a beavatkozás formája. A szakember hozzáteszi, az irritációnak kitett, vagy szabálytalan alakú  anyajegyeknél akkor is az eltávolítást javasolják, ha nagy valószínűséggel nincs rosszindulatú daganat a háttérben. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy az anyajegyeket célszerű a téli, kora tavaszi időszakban ellenőriztetni, mert ha indokolt valamelyiknek az eltávolítása, akkor jobb ezen túl lenni a nyári meleg előtt. Műtét után kötést kell viselni és az érintett területet a víztől is óvni kell, ezek elviselése sokkal kellemetlenebb a hőségben, mint hűvösebb időben. A sebgyógyulás a beavatkozás után 1-2 hétig tart, de még a következő egy hónapban is nagyon kell óvni a bőrünket.

Fotó: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem

A melanoma nagy áttétképző hajlama miatt a tumor eltávolítása után is elengedhetetlen a betegek hosszú, 15-20 éves követése, amennyiben a primer tumor szöveti faktorai magas rizikóra utalnak. A gondozás menete, a kontrollvizsgálatok gyakorisága, a daganat klinikai viselkedésétől és a szövettani tulajdonságaitól függ, de az utánkövetés minimum 5 évig tart. A páciensek eleinte havonta, majd félévente, végül évente vesznek részt kontrollvizsgálatokon, egyebek mellett hasi ultrahangon, mellkasröntgenen és laborvizsgálaton.

A cikk tovább olvasható: semmelweis.hu

Szerző: Haszon-Nagy Zsófia - Semmelweis Egyetem
Borítókép: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem