Stroke: nehéz felismerni a fájdalommentes tüneteket

Stroke: nehéz felismerni a fájdalommentes tüneteket

Már az első gyanús jelnél mentőt kell hívni a stroke betegekhez, hogy legyen esély a maradandó egészségkárosodás elkerülésére. Ezt azonban nehezíti, hogy az esetek nagy többségében nem jár fájdalommal az agyi vérellátásban fellépő zavar. A Semmelweis Egyetem orvosai a következő Semmelweis Egészség Napon a stroke tüneteinek felismerésére is megtanítják az érdeklődőket - olvasható a semmelweis.hu-n.

A civilizációs ártalmak által befolyásolt népbetegségek közül a legtöbb maradandó károsodást a stroke okozza. A kényelmesebb életmód is hozzájárul népbetegségek kialakulásához, amelyek listáján a szívinfarktust követően az agyi infarktus, a stroke okozza a legtöbb halálesetet és ez vezeti a tartós rokkantságot okozó megbetegedések listáját. Számos, életmóddal összefüggő rizikófaktor növeli a stroke kialakulásának veszélyét, így például az elhízás, a mozgásszegény életmód vagy a dohányzás. A klasszikus kardiovaszkuláris megbetegedések is emelik a kockázatot, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az idősödő társadalomban egyre elterjedtebb pitvarfibrilláció, azaz szívritmuszavar, amelynek esetén például ötször nagyobb az esélye a stroke-nak – mondta Dr. Gunda Bence Barna, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika adjunktusa.

A későn észlelt stroke-on, vagyis akut agyi érkatasztrófán átesett betegek gyakran nem tudnak később aktív életet élni, vagy újra munkába állni, sőt sok esetben tartós ápolásra szorulnak.

A stroke leggyakoribb tünete a féloldali, hirtelen jelentkező bénulás, végtaggyengeség. Például valaki nem tudja megemelni az egyik karját, vagy nem tud ráállni az egyik lábára. A száj egyik szélének félrehúzódása, lefittyedése, a beszédzavar, az elkentnek hangzó beszéd, a látás féloldali elvesztése, a féloldali zsibbadás vagy érzéketlenné válás is fontos tünet. Ezeken kívül vannak más nehezebben észrevehető tünetek is, ilyen a szédülés, koordinációs zavar, az egyensúlyzavar és a kettőslátás is. Ilyenkor néha a beteg sem tudja pontosan elmondani mit érez. Az ilyen jellegű tünetek esetén mindig érdemes a legrosszabbat feltételezni és egyből mentőt hívni. Még mindig jobb ezt feleslegesen megtenni, mint utólag megállapítani egy stroke-ot, mert az sokszor már nem, vagy hosszas rehabilitációt követően és csak részlegesen kezelhető – hívta fel a figyelmet Dr. Gunda Bence Barna.

Fotó: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem

A legtöbb tünetet maga a beteg is észreveszi, de van olyan eset, amikor a környezetnek kell odafigyelnie. Ha ugyanis a stroke-ban a jobb agyfélteke egy bizonyos része érintett, akkor eltűnik az érintett személyek ún. betegségbelátása, vagyis egyszerűen nem veszik észre magukon a súlyos tüneteket, akár például a féloldali bénulást. Előfordul, hogy a beteg meg sem tudja mozdítani a bal lábát vagy kezét, de ez nem tudatosul benne, ha a panaszokról kérdezik, legfeljebb annyit mond, hogy fáj a feje – mondta az adjunktus, hozzátéve, hogy ezek a ritkább esetek.

A stroke teljes gyógyítására csak egy nagyon szűk, néhány órás idősávban van lehetőség. Sajnos a legtöbb esetben nem ismerik fel időben az emberek, 

ugyanis a betegség kialakulása az esetek 80 százalékában - amikor érelzáródás történik - nem jár fájdalommal, 

mint például a szívinfarktus, a tüneteket, például a zsibbadást sokan azzal magyarázzák, hogy elaludták az érintett testrészüket. A stroke betegségek ötöde egyébként úgynevezett ébredési stroke, azaz a reggeli felkeléskor észlelik a tüneteket, ami azért nehéz helyzet, mert nem tudni, hogy az éjszaka során mikor alakult ki az agyi vérellátás zavara.

Az érelzáródáskor a keringés helyreállítása a kezelés lényege, amelyre kevés idő áll rendelkezésre. Elsődleges az intravénásan, infúzió formájában adott vérrögoldó kezelés, de ha egy nagyobb ér záródik el, akkor ezen felül endovaszkuláris kezeléssel, azaz katéteres eljárással is igyekeznek eltávolítani a vérrögöt – mondta Dr. Gunda Bence Barna. A vérrögoldó kezelésnek négy és fél óra, a katéteres vérrög eltávolításnak pedig hat óra az az úgynevezett időablaka, amelyen belül alkalmazható az eljárás.

A cikk teljes hosszában megtekinthető a semmelweis.hu oldalon.


Szerző: Beck András - Semmelweis Egyetem
Borítókép: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem

Krízishez vezethet az életközépi válság

Nem mindenkit keserít el az életút nagyjából felénél készített mérleg, de ha igen, gyógyír lehet az élet értelmének meglelése.

Semmelweis Kft. a 17. FINA Világbajnokságon – videók

A 17. FINA Világbajnokság orvosi biztosítását a Semmelweis Egészségügyi Kft. látta el. Tekintse meg az interjúkat az orvosi ellátást biztosító szakemberekkel!

Top
Ez a weboldal sütiket használ.
Az európai uniós jogszabályok értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy módosítsa adatvédelmi beállításait!
OKTovább olvasom