Az UV-sugárzásnak nemcsak a bőrünkre, de szemünkre nézve is nagyon káros hatásai lehetnek. Egyértelműen összefüggésbe hozható a szürke hályog és a pterygium vagy más néven kúszóhályog kialakulásával, egyes kutatások szerint pedig növelheti a vakság vezető okaként emlegetett makuladegeneráció (AMD) előfordulásának esélyét is - írja a semmelweis.hu.

Az UV-sugárzásnak két fajtáját különböztetjük meg: az UV-A és az UV-B sugarakat. E kettő közül az UV-B a károsabb, mivel nagyobb energiát hordoz, azonban nagy részét a szaruhártya és a szemlencse elnyeli. Az UV-A sugárzás kisebb energiájú, de kevésbé nyelődik el a szem elülső szöveteiben, így több károsodást tud okozni a szem belsejében – figyelmeztetett Dr.Schneider Miklós Hozzátette: mindkét típusú UV-sugárzás káros a szemre és a megfelelő napszemüveg mindkettőt blokkolja.

UV-sugárzás egész éven át ér minket, ám nagyobb az UV-expozíció rizikója a nyári hónapokban, különösen 10 és 15 óra között, illetve a fényvisszaverő felszínek közelében: vízparton, homokos részeken vagy hóban illetve magashegységekben – magyarázta az adjunktus. A pterygium, vagy más néven kúszóhályog például különösen gyakori a vízparton vagy magas hegységekben dolgozóknál. A pterygium tulajdonképpen egy kötőhártya vastagodás, ami a szemfelszínen nő és azért veszélyes, mert rá tud kúszni a szaruhártyára, gyakori gyulladást és fénytörési hibát okozva ezzel a szemfelszínen. Ha elég hosszú ez a kúszóhályog, elfedheti a szaruhártya optikai zónáját is, jelentős látásromlást okozva ezzel, melyet csak műtéti eljárással lehet gyógyítani - tette hozzá Dr. Schneider Miklós.

Fotó: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem

A nagy mennyiségű UV sugárzás elősegíti még a szemlencsében a szürke hályog kialakulását is, de akár rákot is okozhat nemcsak a szemhéj bőrén, hanem magában a szemben is. Amennyiben viszonylag rövid idő alatt nagymértékű UV-hatás éri a szemet, így például síelésnél, ahol a ritkább levegő és a tiszta égbolt által felerősített, a hóról visszavert fény miatt védelem nélkül a szem szaruhártyája gyakorlatilag megég, hóvakság alakulhat ki. A szem ilyenkor néhány nap alatt regenerálódik, addig viszont nagyon heves panaszokat tud okozni: vörös lesz a szem, ami könnyezik, szúr és ég – mondta a szakember. Épp ezért nagyon fontos síeléskor is az UV-A és UV-B szűrővel rendelkező nap- vagy síszemüveg viselése, ami a szemet és környékét is jól takarja.

A makuladegeneráció (AMD) és az UV-sugárzás közötti kapcsolat már jóval kevésbé egyértelmű. Egyes kutatások azt bizonyítják, hogy növeli a rizikót, míg mások nem találtak összefüggést a kettő között. Laboratóriumi körülmények között az UV-nak kitett retina szövete valóban károsodik, mely alapján az AMD-vel való kapcsolat elsősorban feltételezés. Mivel a betegség jelentkezését sok tényező befolyásolja, nem lehet száz százalékos biztonsággal kijelenteni az összefüggést – hangsúlyozza Dr. Schneider Miklós.

A szemünket megfelelően védő napszemüvegnek meg kell felelnie bizonyos feltételeknek: az egyik legfontosabb szempont, hogy mind az UV-A mind az UV-B sugarakat kiszűrje. Az UV400-as jelzéssel ellátott termékeket kell keresni, ami azt jelenti, hogy 400 nanométerig a sugárzás 100 százalékát blokkolja – ismertette a Szemészeti Klinika adjunktusa. Mint elmondta, a napszemüvegnél a szín és a sötétség az UV- sugárzás szempontjából nem lényeges, a forma viszont sokkal inkább. Minél nagyobb, annál jobb, hiszen az oldalról bejutó napsugarak is károsíthatják a szemet, ezért a hajlított ívű, nagy lencséjű napszemüvegeket érdemes választani. Fontos tudni, hogyha a lencséken nincs UV-szűrő, csak sötétítenek, akkor a pupilla kitágul, ezáltal még több káros sugárzás érheti a szemet. Dr. Schneider Miklós kiemelte, a napba nézni még UV-szűrős napszemüvegben is tilos; ilyenkor a direkt napfény fókuszálódik a retinának arra a pontjára, ahol az éleslátás van, gyakorlatilag megégeti azt, ami maradandó károsodást okoz.

A cikk folytatásáért kérjük kattintson: semmelweis.hu

Szerző: Bódi Bernadett - Semmelweis Egyetem
Borítókép: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem